Bár az adásvételek számában és a lakásárak emelkedésében már látszik a piaci fordulat, a lakásépítésekről ez továbbra sem mondható el. A KSH közzétette a 2024 második negyedéves számait, ami alapján az idei első félév egészét nézve összesen 6027 új lakás épült Magyarországon, 18%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8972 volt, ami ugyancsak 18%-kal maradt el a 2023 azonos időszakitól.
A német lakásépítések száma 2023-ban enyhén tovább csökkent, így egyre távolabb van a kormány által kitűzött évi 400 ezer új lakás felépítése, miközben a kereskedelmi ingatlanok árai is jelentősen csökkentek. Népességarányosan nézve viszont még így is több lakás épült fel Németországban, mint az utóbbi évek bármelyikében Magyarországon.
Bár az év fordulóján már az újraéledés határozott jeleit mutatta a hazai lakáspiac, a lakásépítések esetében még nem volt nyoma a kedvező fordulatnak. Ahogy korábban írtuk, 2024 első negyedében sokéves negatív rekordok dőltek meg a használatba vehető új otthonok számát és a közeljövő várható fejlesztéseit mutató építési engedélyeket illetően is. Az ezzel kapcsolatos területi különbségeket és a jövőben várható kilátásokat az OTP Ingatlanpont elemzése foglalta össze.
Az Egyesült Államokban a kiadott építési engedélyek száma másféléves mélypontra csökkent, míg a megkezdett lakóingatlan-építések száma nőtt áprilisban a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau csütörtöki jelentése alapján.
Közzétette a KSH az idei első negyedéves lakásépítési számait, ami szerint 2024 I. negyedévében országosan 2779 új lakás épült, 23%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4524 volt, ami 9,3%-kal maradt el a 2023 azonos időszakitól. Tovább folytatódik tehát az évek óta tartó lejtmenet, és úgy tűnik, a fordulat még nem idén jön el.
Összesen 18 647 új lakás épült fel tavaly Magyarországon, amivel tovább csökkent az egy év alatt használatbavételi engedélyt kapott lakások száma. Hogy az idei év vagy 2025 hozhat-e pozitív irányú változást ebben, arról legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben kérdeztük a szakértőket, akik elmondták, hogy az előttünk álló két évben mennyi új lakás átadására számítanak.
Az éves lakásépítési volumennel összefüggésben gyakran kerül szóba a lakásállomány megújulási ideje, ami adott időszakra nézve mutatja meg, elméletben mennyi idő alatt cserélődhetne ki a teljes lakásállomány. Ezzel együtt azt is bemutatja, hogy a lakóingatlanoknak hány éven keresztül kellene betölteniük a lakófunkciót a végső bontás előtt. Sokkal kevesebb szó esik azonban arról, hogy az építésekkel szemben mennyi lakóépületet bontanak el évente, és ez hogy aránylik az újonnan épülő állományhoz képest. Az alábbiakban ennek jártunk utána.
Melyek a hazai építőipar és a lakáspiac aktuális trendjei uniós összevetésben? Hogyan alakulnak az ingatlanárak, a lakásépítések és mi várható idén a tranzakciószámokban Magyarországon? Milyen változást hozhat az állami beruházások bővülése és az uniós források kiszélesítése az építőipari vállalkozások számára, és hogy látja a bank a fejlesztők és építőipari vállalkozások helyzetét és jövőjét? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az MBH Bank szakértői.
Mindössze 18 647 új lakás épült tavaly a KSH szerint, ami 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számában még nagyobb, 39%-os volt az éves visszaesés. A friss számokra reagálva az egyik piaci szereplő is megosztotta véleményét és várakozásait.
Közzétette a KSH a 2023-ban használatbavételi engedélyt kapott lakások számát, melyből kiderül, hogy tavaly Magyarországon 18 647 új lakás épült, 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21 501 volt, 39%-kal kevesebb, mint 2022-ben.
A javuló gazdasági kilátások és a mérséklődő kamatszintek hatására idén többen dönthetnek lakásvásárlás mellett – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett elemzésből. 2024-ben a kamatszintek csökkenésével a hitelezési piac is aktívabb lehet, és az igénybe vehető állami támogatások révén is változást hozhat az idei év: a jobb elhelyezkedésű, falusi CSOK igénybevételének lehetőségével, illetve a stabil munkaerőpiaccal rendelkező településeken jobban nőhet a kereslet. A növekvő kereslet az árak emelkedésének irányába hathat, ez az árnövekedés pedig nagymértékben befolyásolhatja, hogy milyen hozamot eredményezhet az ingatlanbefektetés.
Egy hét múlva teszi közzé a KSH a tavalyi utolsó negyedévre és ezáltal a teljes 2023-as évre vonatkozó lakásépítési számait, melyből kiderül, hogy mennyi új lakást adtak át Magyarországon tavaly. Az előrejelzések nem túl optimisták: szinte biztos, hogy nem fogjuk elérni a megelőző év 20 ezer körüli átadását, így legalább ötéves mélypont várható. De mit jelent ez az európai országokhoz képest? Hogyan teljesít nemzetközi összehasonlításban a magyar lakásépítési piac?
Lassulást hozott 2023 a hazai lakáspiacon, de az előttünk álló évre nézve több szempontból is vannak óvatos optimizmusra utaló jelek. Év végi Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben az árakra vonatkozó előrejelzések mellett arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi várható a lakásépítések és a befektetési célú vásárlások terén, illetve melyek lehetnek 2024-ben a legnépszerűbb, legkeresettebb lakástípusok.
Egy hosszú évekig túlértékelt magyar lakáspiacot talált telibe a száguldó infláció és a megemelkedett kamatkörnyezet 2022-ben, hogy aztán ennek negatív hatásait jórészt a most magunk mögött hagyott évben éljük át. Évtizedes rekordok dőltek meg a lakások és a lakáshitelek piacán: a tranzakciószám 2013 óta nem volt ilyen alacsony, a lakásárak szintén tíz év után most csökkentek először. A 2008-as krach után három év kellett ahhoz, hogy reálértéken akkorát zuhanjanak a lakásárak, mint most egyetlen év leforgása alatt. Bár a lakáshitel-felvételek lefeleződése is a 2008-as pénzügyi válságot idézi, banki indikátorok egész sora bizonyítja, hogy 2023 nem egy újabb magyar hitelválság éve volt. Nem 2008 szelleme kísért minket, és várhatóan jövőre sem fog.
Az Egyesült Államokban az előzetesen becsültnél jobban nőtt a kiadott építési engedélyek száma októberben a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai intézete, a Census Bureau hétfői jelentése alapján.
Évről évre milliók kíváncsiak a lakásárak alakulására, ami nem meglepő annak fényében, hogy a lakosság többsége számára a saját lakóingatlan jelenti a legnagyobb értékű vagyontárgyat. A bérlakásban élők szintén széles csoportja pedig inkább a bérleti díjak alakulását figyeli, így a legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben mind a lakásárakra, mind a bérleti díjakra vonatkozóan igyekeztünk előrejelzést adni a várható irányokról. A felmérés során 12 lakáspiaci szakértőtől kérdeztük meg, hogy mire számítanak a budapesti lakásárak, bérleti díjak, lakásépítések vagy újlakáspiaci folyamatok területén az előttünk álló évben.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
